2021. március 6., szombat

A kérdő mondatok intonációs görbéi 1. "A" feladat


"A" feladat


Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat rögzít saját ejtésében, majd a Praat program segítségével egyszerű méréseket végez a kérdő mondatok dallamgörbéin, megkeresi a tanult dallamkontúrokat.


A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Rögzítse a Praat programban az alábbi mondatokat!

  • Hányszor telefonált Béla? 
  • Miért nem szóltál előbb? 
  • A házunk előtt milyen autó áll?
  • A jövő héten mikor találkozunk? 

2. Jelenítse meg a hangfájlt a View & Edit paranccsal! 

3.Egyszerű méréssel állapítsa meg az alaphang értékét a hangsúlytalan mondatrészeken!

4. Mérje meg és jegyezze fel a dallamcsúcson és más fontos helyeken mért frekvenciaértékeket! A 3. pontban mért értékektől hány Hz az eltérés? 

5. A mért,számított értékeket és a hangfájlt készítse elő, hozza el a jelenléti vagy online (szinkron) órára!

 

A mérés módszerét az alábbi videón megtekintheti: 



Vissza az előző oldalra


A kérdő mondatok intonációs görbéi 1.

Előismeret

A lecke feldolgozásához szükségesek az alábbi előzetes ismeretek, készségek:
  • zöngeképzés
  • dallammenetek: eső, ereszkedő, emelkedő, szökő, lebegő
  • a Praat program alapfunkciói: hang rögzítése, megjelenítése a View & Edit ablakban, alaphang mérése


Célok

A lecke végére a hallgató: 
  • megismeri a kérdő mondatok típusait
  • megismeri a kiegészítendő kérdések tipikus dallamkontúrjait



Tananyag

A magyar nyelvben kérdő mondatok számos típusát különböztetjük meg, amelyek szintaktikai sajátosságaik mellett jelentős különbségeket mutatnak dallamszerkezetükben is. 

A kérdő mondatok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  1. kiegészítendő kérdések 
  2. választó kérdések 
  3. eldöntendő kérdések
  4. befejezetlen kérdések 

Ebben a leckében a négy típus közül a kíegészítendő kérdések dallamgörbéit tekintjük át. Itt csak a prototípusokkal foglalkozunk, valós helyzetekben a beszélő érzelmi állapota, pragmatikai szándéka számtalan egyéb variánst is eredményez, amelyek jelentős része még a fonetika tudománya előtt is feltáratlan. 



1) Kiegészítendő kérdések

    1. típus: Hova mentek ebéd után? 

    Az ilyen kérdések jellemzője az indító csúcs utáni dallamemelkedés, majd ereszkedés a mondat végén.

Az 1. ábrán a fenti példamondat dallamgörbéje látható férfi beszélő ejtésében. Az indító csúcs 200 Hz körüli alaphangon realizálódik, majd a hangsúlytalan mentek ebéd szavakon 95-110 Hz közötti alaphangértékeket látunk.  A dallamemelkedés eredményeként az után szón 124 Hz-es csúcsot, majd 87 Hz-es záró alaphangot állapítottunk meg pontosabb mérésekkel. Bár a mondatban nem szerepelnek szünetek, a dallamgörbe mégis megszakad több helyen. Ennek az az oka, hogy a [t] és [k] hangok zöngétlenek, így ezeken a hangokon nem mérhető alaphang. 


1. ábra. A Hova mentek ebéd után? mondat dallamgörbéje



    2. típus: Erről a témáról mikor írsz? 

    Ezekben a mondatokban bevezető részt találunk a kérdés előtt. A bevezető részben lassú emelkedés figyelhető meg, míg a dallamcsúcs a kérdőszón helyezkedik el. 

Ennek a mondattípusnak a dallamát a 2. ábra szemlélteti. A 100 Hz körüli alaphang lassan emelkedik,majd a kérdőszónál felszökik 200 Hz körüli értékre, majd jelentősen, 90-100 Hz közötti értékre esik vissza. 

2. ábra. Az Erről a témáról mikor írsz? mondat dallamgörbéja



Feladatok

Olvassa el a két feladat szövegét, majd a linkre kattintva válassza ki az egyiket. 

"A" feladat

"B" feladat

Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat rögzít saját ejtésében, majd a Praat program segítségével egyszerű méréseket végez a kérdő mondatok dallamgörbéin, megkeresi a tanult dallamkontúrokat.
Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat monoton ejtésben rögzít, majd a Praat program segítségével manipulálja a dallamukat, megkeresi a legtermészetesebb dallamot.
  
Link az "A"  feladathoz.  Link a "B" feladathoz. 


Ellenőrző kérdések

1. Milyen típusú kérdő mondatokat ismer? 
2. Foglalja össze a kiegészítendő kérdések két fő típusának intonációs jellegzetességeit!

A kérdő mondatok intonációs görbéi 1. "B" feladat


"B" feladat


Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat monoton ejtésben rögzít, majd a Praat program segítségével manipulálja a dallamukat, megkeresi a legtermészetesebb dallamot. 


A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Rögzítse a Praat programban az alábbi mondatokat úgy, hogy lehetőleg monoton hanglejtéssel ejtse!

  • Miért nem szóltál előbb? 
  • A házunk előtt milyen autó áll?

2. A hangból a Manipulate menü To Manipulation parancsával készítsen Manipulation objektumot!

3. Jelenítse meg az így előállított Manipulation objektumot a View & Edit paranccsal! 

4. Jelölje ki a beszédminta egészét, és a Pitch menüpont Stylize pitch parancsát futtassa! Szükség esetén távolítsa el a téves dallampontokat vagy adjon hozzú újakat! (lásd a videóban)

5. A képernyőn megjelenő piros (a kijelölés megszüntetése után zöld) pontok a dallamgörbe pontjai. A pontok elhúzásával átállíthatók a pontok, így a dallamgörbe is módosítható. A kijelölt terület a TAB megnyomásával játszható le. Helyezze át tetszés szerint a pontokat, keresse meg a legtermészetesebben hangzó dallamot! 

6. Jegyezze fel, hogy az egyes szótagokra milyen hangmagasságot állított be? 

7. Generálja a manipulált hangot a File / Publish resynthesis paranccsal, majd mentse el!

8. A feljegyzett értékeket és a hangfájlt készítse elő, hozza el a jelenléti vagy online (szinkron) órára!

 

A dallammanipuláció módszerét az alábbi videón megtekintheti: 




Vissza az előző oldalra. 



2020. április 22., szerda

Kempelen Farkas beszélőgépe / Kempelen's speaking machine



Kempelen Farkas, a XVIII. század polihisztor tudósa talán világ első sakkautomatájáról ismert leginkább.
The polyhistor engineer of the 18th century, Wolgang von Kempelen, is probably best known for his chess-playing machine. 



Fájl:Racknitz - The Turk 3.jpg – Wikipédia



Kempelent azonban élénken foglalkoztatta az emberi beszéd mechanizmusa is. Tudománytörténeti jelentőségű az erről írt német nyelvű könyve, illetve a megfigyelései, kísérletei alapnán elkészített beszélőgépe.
He was, however, keenly interested in the mechanism of human speech too. His book on this topic, written in German, and his speaking machine are significant contributions in the history of sciences. 

       Von Kempelen Builds the First Successful Speech Synthesizer ...


Azt, hogy hogyan beszélt Kempelen beszélőgépe, itt meghallgathatjuk:
Here is a video demonstrating how Kempelen's machine produced speech: 



2017. március 27., hétfő

Az első rögzített hang 1860-ból

Széles körben ismeretes, hogy az első olyan készülék, amely hangot tudott rögzíteni és lejátszani, Edison fonográfja volt. Ám a fonográfot megelőzően már létezett olyan eszköz, amely a hanghullámokat grafikusan rögzíteni tudta. Ezt a készüléket fonautográfnak nevezték, feltalálója, a francia Édouard-Léon Scott de Martinville, 1857-ben szabadalmaztatta. 



A fület modellező készülékben a hangrezgéseket egy tollhegy kormozott papírra karcolta. Az így keletkezett fonautogramok voltak az első hang-regisztrátumok.


Ám sem Scott, sem más nem tudta az így rögzített hangokat visszajátszani -- egészen 2008-ig. Ekkor sikerült digitális technológia segítségével visszafejteni az ábrákból, hogy mi is hangozhatott el. Az alábbi, közel 8 perces videó vége felé, kb. 6:30-tól egészen jó minőségűek már a felvételek.



2016. november 1., kedd

Szintetizált [ɔ], [ɛ] és [aː] hangok által keltett benyomások és életkorbecslések vizsgálata

Gocsál, Á. (2016): Szintetizált [ɔ], [ɛ] és [aː] hangok által keltett benyomások és életkorbecslések vizsgálata. Beszédkutatás 103-138.

 Azt kerestem, hogy ugyanazon magánhangzó-fonémák különböző formánsokkal előállított változatai eltérő kellemesség-benyomást váltanak-e ki a hallgatóban, illetve különböző életkorúnak gondolják-e az elképzelt beszélőt a hallgatók.