Ákos oldala

2016. november 1., kedd

Szintetizált [ɔ], [ɛ] és [aː] hangok által keltett benyomások és életkorbecslések vizsgálata

Gocsál, Á. (2016): Szintetizált [ɔ], [ɛ] és [aː] hangok által keltett benyomások és életkorbecslések vizsgálata. Beszédkutatás 103-138.

 Azt kerestem, hogy ugyanazon magánhangzó-fonémák különböző formánsokkal előállított változatai eltérő kellemesség-benyomást váltanak-e ki a hallgatóban, illetve különböző életkorúnak gondolják-e az elképzelt beszélőt a hallgatók.
 

2016. október 22., szombat

Az artikulációs tempó és az átlagos alaphang szerepe a beszélő életkorának megbecslésében

Gocsál Ákos (2017): Az artikulációs tempó és az átlagos alaphang szerepe a beszélő életkorának megbecslésében. Beszédkutatás 25. 151-167.

Két kérdésre keresem a választ: egyrészt, Shipp és Hollien 1969-es kísérleti eredményei igazolhatók-e magyar beszélőkön és hallgatókon (azaz: az idősebb beszélőket fiatalabbnak, a fiatalabbakat viszont idősebbeknek vélték a hallgatók beszédük alapján), másrészt az artikulációs tempó és az alapang közül melyiket és milyen mértékben alkalmazza a hallgató az életkorbecslés során.

A becsült életkorok átlaga és a valós életkorok közötti korrelációra r = 0,808 adódott. A regressziós egyenes meredeksége 0,627, tengelymetszete 13,74, ami a fiatal beszélők életkorának felülbecslését, az idősebbek korának alulbecslését jelzi.

A vizsgált akusztikai paraméterek közül egyedül az artikulációs tempó szignifikáns magyarázóereje igazolódott. Az alaphang a kísérletben nem adott szignifikáns magyarázóerőt a becsült életkorokra.

 Előadás a Beszédkutatás 2016 konferencián, MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., 2016. október 17-18.