Október 14-én előadást tartottam a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a Pro Scientia Aranyérmesek XVI. konferenciáját tartották.Az előadás a beszéd alapján a hallgatóban kialakuló sztereotípiákról szólt.

Fonetikai publikációk, előadások és érdekességek. / My publications, presentations and interesting things in the world of Phonetics.
Október 14-én előadást tartottam a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a Pro Scientia Aranyérmesek XVI. konferenciáját tartották.Az előadás a beszéd alapján a hallgatóban kialakuló sztereotípiákról szólt.
70. születésnapja alkalmából tanítványai és munkatársai köszöntötték Gósy Mária professzorasszonyt az ELTE Bölcsészkarán. Az a megtiszteltetés ért, hogy az ünnepségen jómagam is tarthattam előadást, illetve a születésnapi ajándéknak készült meglepetés-könyvben publikálhattam a régi filmhíradók beszédtípusairól.
A videós előadáshoz felhasznált szakirodalom az említések sorrendjében:
Kriminalisztikai fonetika általában / Forensic Phonetics in General
Tatár Zoltán (2011): Kriminalisztikai fonetika
Tatár Zoltán (2013): Beszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában
Hollien, Harry (2012): About forensic phonetics
Kriminalisztikai szövegnyelvészet / Text Linguistics in Forensic Phonetics
Szegedi Zoltán (2018): Kriminalisztikai szövegnyelvészet, doktori értekezés
Szegedi Zoltán (2013): A kriminalisztikai nyelvészet lehetőségei elektronikus zsarolólevelek esetében 139-145. oldal
Hugyecz Enikő Henriett (2011): Ki a szerző? – Avagy hogyan profiloznak a laikusok?
Ürmösné Simon Gabriella (2019): Miben segítik a nyelvi ujjnyomok a nyomozást?
Vincze Veronika és mtsai (2021): A gépi elemzők kriminalisztikai szempontú felhasználásának lehetőségei 275. oldal
Ariani et al. (2014): Forensic linguistics: A brief overview of the key elements (fő fogalmak felsorolása, definíciókkal. ScienceDirect elérés szükséges lehet.)
Objektív összefüggések kutatása / Researching Objective Relationsips between Speaker Traits and Acoustic Parameters
Általános összefüggések, rendszer (17-48. oldal) Gocsál Ákos (2010): A beszédakusztikai paraméterek és a beszélő személyiségjegyei közötti összefüggések vizsgálata.
Gocsál Ákos (2001): Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak?
Gocsál Ákos - Huszár Ágnes (2006): A spontán beszéd és a hangos olvasás időszerkezetének összehasonlítása férfi és női beszélők esetén
Gráczi Tekla Etelka – Gósy Mária – Krepsz Valéria – Markó Alexandra –Huszár Anna – Damásdi Nóra – Gocsál Ákos (2020) : Az alapfrekvencia jellemzői az életkor és nem függvényében. In: Fóris, Ágota; Bölcskei, Andrea; Bóna, Judit; Gráczi, Tekla Etelka; Markó, Alexandra (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben : III. Fonetika Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó. (MERSZ belépés szükséges)
Gocsál Ákos (2019): A hangos olvasás időviszonyainak vizsgálata különböző életkorú férfi beszélőknél.
Gósy, Mária and Gyarmathy, Dorottya (2013) A progresszív afázia akusztikai-fonetikai vonatkozásai (esettanulmány)
Gósy Mária – Beke András – Gyarmathy Dorottya – Neuberger Tilda – Auszmann Anita (2016) Magánhangzók (a, e, u, i) mintázata elsődleges progresszív afáziában (esettanulmány)
Horváth Viktória (2016): A hallássérülés hatása a beszédre
Udvarhelyi Beatrix (2010): Az alkohol beszédre gyakorolt hatásáról
Tulajdonságok becslése / Estimation of speaker traits
Gocsál Ákos (1998): Életkorbecslés a beszélő hangja alapján
Gósy Mária (2001): A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján
Gocsál Ákos (2016): Szintetizált [ɔ], [ɛ] és [aː] hangok által keltett benyomások és életkorbecslések vizsgálata
Gocsál Ákos (2017): Az artikulációs tempó és az átlagos alaphang szerepe a beszélő életkorának megbecslésében.
Gocsál Ákos (2018): A beszélő személy testmagasságának szubjektív becslése hangja alapján. In: Dombi, Judit; Farkas, Judit; Gúti, Erika (szerk.) Aszimmetrikus kommunikáció - aszimmetrikus viszonyok. Bicske, Magyarország : SZAK Kiadó, (2018) 1136-1154.
Gocsál Ákos – Marusenko, Svetlana – Galambosné Tiszberger Mónika (2019): Listener differences in speaker age estimation.
A Fonetikai olvasókönyv több fejezete is (szerk. Bóna Judit, 2016)
Benyomások vizsgálata / Impressions
Gocsál Ákos- Huszár Ágnes (2003): Csábító hangok
Egyéni hangszínezet / Individual tone of voice
Gósy Mária (1999): Az egyéni hangszínezet és a beszélő felismerésének kísérleti-fonetikai megközelítése
Nikléczy Péter (2007): A beszélő személy azonosítása a beszéd fonetikai paraméterei alapján
Singh (2016): Profiling hoax callers
Egyéb cikkek / Other papers
Hunyadi László, Abari Kálmán, Tóth Enikő (2003): Nyelvészeti és számítástechnikai módszerek az igazságügyi nyelvészetben (esettanulmány esetlegesen manipulált felvételről)
Tolnainé Kabók Zsuzsanna (2015): Interdiszciplináris kapcsolatok a rendészettudományok és az alkalmazott nyelvészet között – különös tekintettel a törvényszéki nyelvészetre
Beszélő arcának megjelenítése (2019)
Általános fonetikai leírások / General description of acoustic structures
Vicsi Klára: A beszéd akusztikai fonetikai leírása
Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat rögzít saját ejtésében, majd a Praat program segítségével egyszerű méréseket végez a kérdő mondatok dallamgörbéin, megkeresi a tanult dallamkontúrokat. |
A feladat megoldásának lépései a következők:
1. Rögzítse a Praat programban az alábbi mondatokat!
2. Jelenítse meg a hangfájlt a View & Edit paranccsal!
3.Egyszerű méréssel állapítsa meg az alaphang értékét a hangsúlytalan mondatrészeken!
4. Mérje meg és jegyezze fel a dallamcsúcson és más fontos helyeken mért frekvenciaértékeket! A 3. pontban mért értékektől hány Hz az eltérés?
5. A mért,számított értékeket és a hangfájlt készítse elő, hozza el a jelenléti vagy online (szinkron) órára!
A mérés módszerét az alábbi videón megtekintheti:
A lecke feldolgozásához szükségesek az alábbi előzetes ismeretek, készségek:
|
A lecke végére a hallgató:
|
A magyar nyelvben kérdő mondatok számos típusát különböztetjük meg, amelyek szintaktikai sajátosságaik mellett jelentős különbségeket mutatnak dallamszerkezetükben is. A kérdő mondatok az alábbiak szerint csoportosíthatók:
Ebben a leckében a négy típus közül a kíegészítendő kérdések dallamgörbéit tekintjük át. Itt csak a prototípusokkal foglalkozunk, valós helyzetekben a beszélő érzelmi állapota, pragmatikai szándéka számtalan egyéb variánst is eredményez, amelyek jelentős része még a fonetika tudománya előtt is feltáratlan. |
1. típus: Hova mentek ebéd után?
Az ilyen kérdések jellemzője az indító csúcs utáni dallamemelkedés, majd ereszkedés a mondat végén.
Az 1. ábrán a fenti példamondat dallamgörbéje látható férfi beszélő ejtésében. Az indító csúcs 200 Hz körüli alaphangon realizálódik, majd a hangsúlytalan mentek ebéd szavakon 95-110 Hz közötti alaphangértékeket látunk. A dallamemelkedés eredményeként az után szón 124 Hz-es csúcsot, majd 87 Hz-es záró alaphangot állapítottunk meg pontosabb mérésekkel. Bár a mondatban nem szerepelnek szünetek, a dallamgörbe mégis megszakad több helyen. Ennek az az oka, hogy a [t] és [k] hangok zöngétlenek, így ezeken a hangokon nem mérhető alaphang.
2. típus: Erről a témáról mikor írsz?
Ezekben a mondatokban bevezető részt találunk a kérdés előtt. A bevezető részben lassú emelkedés figyelhető meg, míg a dallamcsúcs a kérdőszón helyezkedik el.
Ennek a mondattípusnak a dallamát a 2. ábra szemlélteti. A 100 Hz körüli alaphang lassan emelkedik,majd a kérdőszónál felszökik 200 Hz körüli értékre, majd jelentősen, 90-100 Hz közötti értékre esik vissza.
Olvassa el a két feladat szövegét, majd a linkre kattintva válassza ki az egyiket.
"A" feladat |
"B" feladat |
Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat rögzít saját ejtésében, majd a Praat program segítségével egyszerű méréseket végez a kérdő mondatok dallamgörbéin, megkeresi a tanult dallamkontúrokat. | Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat monoton ejtésben rögzít, majd a Praat program segítségével manipulálja a dallamukat, megkeresi a legtermészetesebb dallamot. |
Link az "A" feladathoz. | Link a "B" feladathoz. |