Magyar nyelvű szakirodalom a kriminalisztikai fonetikához / Literature on Forensic Phonetics in Hungarian

Kriminalisztikai fonetika általában / Forensic Phonetics in General

Tatár Zoltán (2011): Kriminalisztikai fonetika

Tatár Zoltán (2013): Beszélőprofil-alkotás lehetőségei a kriminalisztikai fonetikában

Hollien, Harry (2012): About forensic phonetics

Kriminalisztikai szövegnyelvészet / Text Linguistics in Forensic Phonetics

Szegedi Zoltán (2018): Kriminalisztikai szövegnyelvészet, doktori értekezés

Szegedi Zoltán (2013): A kriminalisztikai nyelvészet lehetőségei elektronikus zsarolólevelek esetében 139-145. oldal

Hugyecz Enikő Henriett (2011): Ki a szerző? – Avagy hogyan profiloznak a laikusok?

Ürmösné Simon Gabriella (2019): Miben segítik a nyelvi ujjnyomok a nyomozást?

Vincze Veronika és mtsai (2021): A gépi elemzők kriminalisztikai szempontú felhasználásának lehetőségei  275. oldal

Ariani et al. (2014): Forensic linguistics: A brief overview of the key elements  (fő fogalmak felsorolása, definíciókkal. ScienceDirect elérés szükséges lehet.)

Objektív összefüggések kutatása / Researching Objective Relationsips between Speaker Traits and Acoustic Parameters

Általános összefüggések, rendszer (17-48. oldal) Gocsál Ákos (2010): A beszédakusztikai paraméterek és a beszélő személyiségjegyei közötti összefüggések vizsgálata. 

Gocsál Ákos (2000): A beszéd időviszonyai különböző életkorú személyeknél

Gocsál Ákos (2001): Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak?

Gocsál Ákos - Huszár Ágnes (2006): A spontán beszéd és a hangos olvasás időszerkezetének összehasonlítása férfi és női beszélők esetén

Gráczi Tekla Etelka – Gósy Mária – Krepsz Valéria – Markó Alexandra –Huszár Anna – Damásdi Nóra – Gocsál Ákos (2020) : Az alapfrekvencia jellemzői az életkor és nem függvényében. In: Fóris, Ágota; Bölcskei, Andrea; Bóna, Judit; Gráczi, Tekla Etelka; Markó, Alexandra (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben : III. Fonetika Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó. (MERSZ belépés szükséges) 

Gocsál Ákos (2019): A hangos olvasás időviszonyainak vizsgálata különböző életkorú férfi beszélőknél. 

Gósy, Mária and Gyarmathy, Dorottya (2013) A progresszív afázia akusztikai-fonetikai vonatkozásai (esettanulmány)

 Gósy Mária – Beke András – Gyarmathy Dorottya – Neuberger Tilda – Auszmann Anita (2016) Magánhangzók (a, e, u, i) mintázata elsődleges progresszív afáziában (esettanulmány)

Horváth Viktória (2016): A hallássérülés hatása a beszédre

Gyarmathy Dorottya (2009): Hogyan hat az alkohol a spontán beszédre? 

Udvarhelyi Beatrix (2010): Az alkohol beszédre gyakorolt hatásáról 

Tulajdonságok becslése / Estimation of speaker traits

Gocsál Ákos (1998): Életkorbecslés a beszélő hangja alapján

Gósy Mária (2001): A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján

Gocsál Ákos (2016): Szintetizált [ɔ], [ɛ] és [aː] hangok által keltett benyomások és életkorbecslések vizsgálata

Gocsál Ákos (2017): Az artikulációs tempó és az átlagos alaphang szerepe a beszélő életkorának megbecslésében.

Gocsál Ákos (2018): A beszélő személy testmagasságának szubjektív becslése hangja alapján. In: Dombi, Judit; Farkas, Judit; Gúti, Erika (szerk.) Aszimmetrikus kommunikáció - aszimmetrikus viszonyok. Bicske, Magyarország : SZAK Kiadó, (2018) 1136-1154.

Gocsál Ákos – Marusenko, Svetlana – Galambosné Tiszberger Mónika (2019): Listener differences in speaker age estimation.

A Fonetikai olvasókönyv több fejezete is (szerk. Bóna Judit, 2016)

Benyomások vizsgálata / Impressions

Gocsál Ákos- Huszár Ágnes (2003): Csábító hangok

Egyéni hangszínezet / Individual tone of voice

Gósy Mária (1999): Az egyéni hangszínezet és a beszélő felismerésének kísérleti-fonetikai megközelítése

Nikléczy Péter (2007): A beszélő személy azonosítása a beszéd fonetikai paraméterei alapján

Singh (2016): Profiling hoax callers

Egyéb cikkek / Other papers

Hunyadi László, Abari Kálmán, Tóth Enikő (2003): Nyelvészeti és számítástechnikai módszerek az igazságügyi nyelvészetben (esettanulmány esetlegesen manipulált felvételről)

Tolnainé Kabók Zsuzsanna (2015): Interdiszciplináris kapcsolatok a rendészettudományok és az alkalmazott nyelvészet között – különös tekintettel a törvényszéki nyelvészetre

"Igazságügyi nyelvészet és társterületei" szakmai nap programja 2019

Beszélő arcának megjelenítése (2019)

Általános fonetikai leírások / General description of acoustic structures

Vicsi Klára: A beszéd akusztikai fonetikai leírása

Kezelőfelület, hangrögzítés, mentés a Praatban

 

Első lépések a Praat programmal. Kezdőknek ajánlom!

A kérdő mondatok intonációs görbéi 1. "A" feladat

"A" feladat

Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat rögzít saját ejtésében, majd a Praat program segítségével egyszerű méréseket végez a kérdő mondatok dallamgörbéin, megkeresi a tanult dallamkontúrokat.

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Rögzítse a Praat programban az alábbi mondatokat!

• Hányszor telefonált Béla? 
• Miért nem szóltál előbb? 
• A házunk előtt milyen autó áll?
• A jövő héten mikor találkozunk? 

2. Jelenítse meg a hangfájlt a View & Edit paranccsal! 

3.Egyszerű méréssel állapítsa meg az alaphang értékét a hangsúlytalan mondatrészeken!

4. Mérje meg és jegyezze fel a dallamcsúcson és más fontos helyeken mért frekvenciaértékeket! A 3. pontban mért értékektől hány Hz az eltérés? 

5. A mért,számított értékeket és a hangfájlt készítse elő, hozza el a jelenléti vagy online (szinkron) órára!

 

A mérés módszerét az alábbi videón megtekintheti: 

Vissza az előző oldalra

A kérdő mondatok intonációs görbéi 1.

Előismeret

A lecke feldolgozásához szükségesek az alábbi előzetes ismeretek, készségek: zöngeképzés dallammenetek: eső, ereszkedő, emelkedő, szökő, lebegő a Praat program alapfunkciói: hang rögzítése, megjelenítése a View & Edit ablakban, alaphang mérése

Célok

A lecke végére a hallgató:  megismeri a kérdő mondatok típusait megismeri a kiegészítendő kérdések tipikus dallamkontúrjait

Tananyag

A magyar nyelvben kérdő mondatok számos típusát különböztetjük meg, amelyek szintaktikai sajátosságaik mellett jelentős különbségeket mutatnak dallamszerkezetükben is.  A kérdő mondatok az alábbiak szerint csoportosíthatók: kiegészítendő kérdések  választó kérdések  eldöntendő kérdések befejezetlen kérdések  Ebben a leckében a négy típus közül a kíegészítendő kérdések dallamgörbéit tekintjük át. Itt csak a prototípusokkal foglalkozunk, valós helyzetekben a beszélő érzelmi állapota, pragmatikai szándéka számtalan egyéb variánst is eredményez, amelyek jelentős része még a fonetika tudománya előtt is feltáratlan.

1) Kiegészítendő kérdések

    1. típus: Hova mentek ebéd után? 

    Az ilyen kérdések jellemzője az indító csúcs utáni dallamemelkedés, majd ereszkedés a mondat végén.

Az 1. ábrán a fenti példamondat dallamgörbéje látható férfi beszélő ejtésében. Az indító csúcs 200 Hz körüli alaphangon realizálódik, majd a hangsúlytalan mentek ebéd szavakon 95-110 Hz közötti alaphangértékeket látunk.  A dallamemelkedés eredményeként az után szón 124 Hz-es csúcsot, majd 87 Hz-es záró alaphangot állapítottunk meg pontosabb mérésekkel. Bár a mondatban nem szerepelnek szünetek, a dallamgörbe mégis megszakad több helyen. Ennek az az oka, hogy a [t] és [k] hangok zöngétlenek, így ezeken a hangokon nem mérhető alaphang. 

1. ábra. A Hova mentek ebéd után? mondat dallamgörbéje

    2. típus: Erről a témáról mikor írsz? 

    Ezekben a mondatokban bevezető részt találunk a kérdés előtt. A bevezető részben lassú emelkedés figyelhető meg, míg a dallamcsúcs a kérdőszón helyezkedik el. 

Ennek a mondattípusnak a dallamát a 2. ábra szemlélteti. A 100 Hz körüli alaphang lassan emelkedik,majd a kérdőszónál felszökik 200 Hz körüli értékre, majd jelentősen, 90-100 Hz közötti értékre esik vissza. 

2. ábra. Az Erről a témáról mikor írsz? mondat dallamgörbéja

Feladatok

Olvassa el a két feladat szövegét, majd a linkre kattintva válassza ki az egyiket. 

"A" feladat	"B" feladat
Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat rögzít saját ejtésében, majd a Praat program segítségével egyszerű méréseket végez a kérdő mondatok dallamgörbéin, megkeresi a tanult dallamkontúrokat.	Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat monoton ejtésben rögzít, majd a Praat program segítségével manipulálja a dallamukat, megkeresi a legtermészetesebb dallamot.
Link az "A"  feladathoz.	Link a "B" feladathoz.

Ellenőrző kérdések

1. Milyen típusú kérdő mondatokat ismer? 

2. Foglalja össze a kiegészítendő kérdések két fő típusának intonációs jellegzetességeit!

A kérdő mondatok intonációs görbéi 1. "B" feladat

"B" feladat

Ebben a feladatban Ön kérdő mondatokat monoton ejtésben rögzít, majd a Praat program segítségével manipulálja a dallamukat, megkeresi a legtermészetesebb dallamot.

A feladat megoldásának lépései a következők:

1. Rögzítse a Praat programban az alábbi mondatokat úgy, hogy lehetőleg monoton hanglejtéssel ejtse!

• Miért nem szóltál előbb? 
• A házunk előtt milyen autó áll?

2. A hangból a Manipulate menü To Manipulation parancsával készítsen Manipulation objektumot!

3. Jelenítse meg az így előállított Manipulation objektumot a View & Edit paranccsal! 

4. Jelölje ki a beszédminta egészét, és a Pitch menüpont Stylize pitch parancsát futtassa! Szükség esetén távolítsa el a téves dallampontokat vagy adjon hozzú újakat! (lásd a videóban)

5. A képernyőn megjelenő piros (a kijelölés megszüntetése után zöld) pontok a dallamgörbe pontjai. A pontok elhúzásával átállíthatók a pontok, így a dallamgörbe is módosítható. A kijelölt terület a TAB megnyomásával játszható le. Helyezze át tetszés szerint a pontokat, keresse meg a legtermészetesebben hangzó dallamot! 

6. Jegyezze fel, hogy az egyes szótagokra milyen hangmagasságot állított be? 

7. Generálja a manipulált hangot a File / Publish resynthesis paranccsal, majd mentse el!

8. A feljegyzett értékeket és a hangfájlt készítse elő, hozza el a jelenléti vagy online (szinkron) órára!

 

A dallammanipuláció módszerét az alábbi videón megtekintheti: 

Vissza az előző oldalra.